Nem aludtam.
Egy rettentő tett megtétele
S az első mozdulat között
Minden olyan, mint egy fantazma vagy egy förtelmes álom:
A Géniusz s a végzet ereklyéi
Tanácsot ülnek; s az ember maga,
Mint egy kis királyság, elszenvedi
Egy lázadás egész történetét.

 

 

 

 

 

Malec

azaz Magnus és Alec :)

FOREVER! ♥

 

Egész jó vágás... Godfrey Gao és Kevin Zegers :)

Szavazás

Kedvenc könyved?

1. Csontváros (43)

14%

1. Hamuváros (29)

9%

1. Üvegváros (44)

14%

1. Bukott angyalok városa (22)

7%

1. Elveszett lelkek városa (115)

37%

2. Az angyal (19)

6%

2. A herceg (39)

13%

Összes szavazat: 311

Blog

Olvasd el

2013.03.25 11:50
Sziasztok! Ne haragudjatok de netezni csak...

FONTOS. olvasd el.

2013.02.10 15:56
Sziasztok! Még mindig nincs túl sok időm...
1 | 2 | 3 | 4 >>

"- Mit mondott?-Alec keze felcsúszott Jace karján egészen a válláig.
Magnus megköszörülte a torkát. Alec elvörösödve vonult vissza, mire Simon belevigyorgott teli kávéspoharába."

 

"Alec habozott.
- Isabelle szerint a Tündérek Udvarának Királynője találkozni szeretne velünk.
- Hát persze - bólintott Magnus. - Madonna meg táncosnak hív a következő turnéjára.
Alec bambán nézett a boszorkánymesterre.
- Ki az a Madonna?"

 

 

"Alec elvörösödött.
-Azt hiszem, fontosabb, hogy te ott legyél, mint hogy én. Te vagy Valentine fia, a Királynő nyilvánvalóan veled akar találkozni. Aztán meg te igazán elbűvölő tudsz lenni.
Jace gyilkos pillantást vetett rá.
- Persze nem ebben a pillanatban - helyesbített Alec. - De általában elbűvölő vagy."

 

 

- Menj a pokolba, Jace!

- Nem hiszel nekem? - kérdezte Jace - Jó. Gyerünk, csókolj meg! Most rögtön.

Alec döbbenten bámult rá.

- Pontosan. Elképesztően dögös külsőm ellenére te nem úgy szeretsz engem. És ha lerázod Magnust, az nem miattam van. Azért van, mert félsz mindenkinek bevallani, kit szeretsz. A szerelem hazug emberré tesz minket.

 

– Gondoltad, hogy azért segítek nektek, mert annyira jó a szívem? Vagy én vagyok az egyetlen boszorkánymester, akit történetesen ismertek? (…) 
– Nem – szólalt meg végül –, de te vagy az egyetlen boszorkánymester az ismerőseink közül, aki történetesen az egyik barátunkkal jár. 
(…) 
Alec szólalt meg először reszkető hangon. – Ezzel meg mit akarsz mondani? 
Jace értetlenül nézett vissza rá. – Mivel mit akarok mondani? 
– Hogy vele járok … hogy mi … Nem igaz! – jelentette ki Alec. A hangja több oktávnyit emelkedett és süllyedt, ahogy kordában próbálta tartani. 
(…) – Nem mondtam, hogy pont veled jár – szólt. – Mindenesetre furcsa, hogy tudtad, kire gondolok, nem? 
– Nem járunk – közölte megint Alec. 
– Ó? – húzta föl a szemöldökét Magnus. – Ezek szerint mindenkivel ilyen közvetlen vagy? 
– Magnus!

 

– Van valami a nyakadon – állapította meg. Alec a torkához kapott. 
– Micsoda? 
– Mintha megharaptak volna – mondta Jace. – Amúgy mit csináltál egész éjszaka? 
– Semmit. – Alec egészen elvörösödött, és kezével továbbra is a nyakát szorongatva megindult a folyosón. – Elmentem sétálni egyet a parkba. Megpróbáltam kiszellőztetni a fejem. 
– És összefutottál egy vámpírral? 
– Mi? Nem! Elestem. 
– A nyakadra? – Alec felhördült, és Jace jobbnak látta, ha egyelőre ejti a témát.